Egészen úgy érzem, hogy belaktam ezt a helyet. Fehér falai védelmet nyújtanak, s annak foltjai otthont teremtenek. Minden jó könyv, fényfüzér, étel, ital jó barátom. De ami még ide köt, az az a jó sok ember, kiknek szívében szeretet s jó szándék lakozik, mert ez a munka hálás munka, s mindig ugyanazt tenni, síró gyermekek kezébe tűt szúrni, igazán szeretetteljes hivatás ez. (Naplóbejegyzés, 2018.04.13)

Reggel már nyolcra lekötötték az infúziót, aminek örültem, mert így legalább teljesen időben el tudtam készülni az inhalálással. Gyógytorna után bekaptam a reggelimet gyorsan, majd meglátogatott az angoltanár. Ma csak ő volt bent, amit picit bánok, mert nem tudtam elköszönni se a matek, se a magyartanártól. Tegnap az időpontot is megtudtam, hogy vasárnap a 6 órási infúzió után mehetek is haza. Az azt jelenti, hogy lecsöpög olyan fél kilencre, majd csinálok egy kezelést, összepakolok és utamra vagyok eresztve. Ma légzés funkcióznom is kellett, és 120% lett. Ez tényleg nagyon jó eredmény, a doktornő azt mondta, minden várakozását felülmúlta. Szerencsére ennek sosem volt még baja, a fújásaim mindig szuperek. Remélem így is marad sokáig.