Néhány vizsgán már részt vettem életem során, és még fogok is jó párszor vizsgabizottság elé ülni. Ezért sürgős változtatásra lesz szükségem, ha nem akarok minden vizsga előtt végrendeletet írni.

Azt hiszem, hogy nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, ami vizsga előtt két héttel kezdődik, majd végigkísér egészen az utolsó pillanatig. Stressz, izgalom és lesújtó gondolatok tömkelege. A tünetek persze ennél összetettebbek, sokszor jelentkezik egy órányi pánikolás, amikor nem tudok könyvet venni a kezembe, mert úgy sem jegyzek meg semmit, majd a rögtön utána következő teljes nyugalom, "nemérdekelmilesz" hozzáállás. Ilyenkor sem a tankönyv díszeleg a kezemben, mert hát nem érdekel. Emellett természetesen sok más tanulnivaló is nehezedik a hátamra, így amikor egy hetet eltöltöttem az izgalom összes fajtájának megismerésével, egy héttel a vizsga előtt elkezdek intenzíven tanulni. Majdnem... Elkezdek tanulni a vizsgára IS. Körülbelül négy nappal a vizsga előtt rájövök, hogy rendben, ez így nem állapot, valamit tudnom kell. Jó agyamnak köszönhetően könnyen tanulok, csak én nem akarom elhinni a vizsga előtti napokban. Kezembe veszem a könyvet, a tételeket, az összes kiadott táblázatot, segédanyagot. Jön az a fázis, amikor rájövök, hogy "Jé, hát én ezeket tudom". Ez a fázis a legnehezebb, mert itt hajlamos vagyok magam mögé hajítani a tanulnivalót, majd valami teljesen mást csinálni. Mikor újra elkezdek nagyon intenzíven tanulni, rájövök, hogy "Okééé, igazából nem tudok semmit". Itt jön az erős gyomorgörcs, izgalom, pánik. Ezúttal viszont nem teszem le a tankönyveimet, bújom őket szorgalmasan, csak éppen azt nem érzékelem, hogy valami meg is ragadna az anyagból. Egy nappal a vizsga előtt átnézem a tételeket, rájövök apró dolgokra, amik eddig nem voltak tiszták, és ha a tudással nincs már annyira súlyos gond (tehát több, mint a semmi), minden energia az izgalomra megy (na ezt nem kellene). Majd eljön az idő, már csak pár óra van a vizsgáig, már semmi sem számít, nem veszek tanulnivalót a kezembe, csak készülök, nagy levegőket veszek, szép ruhát öltök, majd büszkén elindulok. Belül meg legszívesebben összeesnék, de fontos a magabiztos külső. Behívnak, kihúzom a tételt, és minden elképzelhető stressz lehull a vállamról. Elszáll a félelem, csak egy egészséges drukk van bennem. A vizsgaeredmény pedig jó, és az élmény is maradandó, de nem rossz. Persze akad olyan is, amikor elszúrok egy vizsgát, de akkor sem szabad elkeseredni. Hiszen: "Ez csak egy nap pillanatnyi állapotát tükrözi, amit nagyon sok tényező befolyásolt. Inkább erősítsen meg a hitben, hogy igenis le fogod küzdeni ezt az akadályt is!". Ezt egy sikertelen nyelvvizsga után mondták nekem, és igaz is, mert a következő vizsga sikeres lett.

Mit tegyünk, ha izgulunk?

Egyszerűen csak fogjuk fel, hogy nem dől össze a világ egy vizsgától. Ez a legnehezebb feladat, tudom, és jó ember ad tanácsot, aki halálra izgulta magát a tegnapi magyar vizsga előtt. De magamnak is ezt mondom, mások is ezt mondják. Az izgalom rengeteg energiát vesz el, amit tanulásra is fel tudnánk használni. A nyugtató gyógynövényes teák pedig a vizsga előtti napokban ajánlatosak, hogy ellazítsanak kicsit. Ha akad egy kis idő a nagy tanulások közepette, nem ártalmas, ha egy kellemes fürdőt veszünk, tanuláshoz szép környezetet gyártunk magunknak, illatgyertyákkal vagy illóolajjal gazdagítjuk asztalunkat. Ezek közül egyébként most egyiket sem csináltam, szóval simán elképzelhető, hogy emiatt voltam ennyire stresszes. Kupiban és nulla hasznos pihenéssel nehéz nyugodtnak lenni.  

Tanulás?

Több tanulási módszer létezik, mindenkinek más a hasznos. Elsősorban nem tanulási módszertant szeretnék leírni, mégis ugyanolyan fontos, mint a módszertan. A tanárok az iskolában több módszer szerint tanítanak. Több nagyon jó módszer létezik, mégis van, hogy egy tanár nem találja meg a közös hangot az osztállyal. Ez azért lehet, mert az ő módszere, stílusa nem egyezik meg azzal, ahogy az adott osztálynak a legkönnyebb tanulni. Én úgy gondolom, ilyenkor változtatni szükséges az osztállyal együtt megbeszélve, de ha ez nem következik be, vizsga előtti hetekben felesleges lázadni, szidni, idegeskedni. Nyilván mindig lesz, akinek nem úgy a legkönnyebb elsajátítani a tananyagot, ahogy az adott tanár tanít, de egy gimnazista kórú gyerek rá tudja húzni a leadott anyagot a saját tanulási módszerére, csak egy kicsit több időt vesz igénybe. Nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, ami megfelel mindenkinek, de a tolerancia csodákra képes. A tanár sem lehet tökéletes, ne várjunk mindent tőle, a vizsgára a saját agyunkra van szükség. Ha nem vagyunk megelégedve a tanár tanítási módszereivel, vagy szóljunk, ha pedig ez nem segít, pampogás helyett üljünk neki, jegyzeteljünk, ha van tételsor és tankönyv a kezünkben. Ezek persze egy adott szituációra vannak ráhúzva, van, hogy tényleg nem lehet mit kezdeni, tegyük fel, nincs tételsor. Bár kétlem, hogy egy vizsgára, ami házon belüli, ne adnának tételeket. 

Időbeosztás!

A következő gyengeségem, mégis rettentő fontos, hogy jól osszuk be az időnket. A folyamatos tanulás kiüti azt a problémát, hogy utolsó pillanatban nem találjuk a lapjainkat, elvesztettük a két kötetes tankönyv első részét, és egyéb problémák (félreértés elkerülése végett, idáig azért nem jutottam el, még megvan a tankönyvem :D ). Azonban, ha nem is kezdünk el már év elején tanulni, vagy az éveleji anyag már két hónappal később sincs a fejünkben, érdemes a vizsgatételek közzétételénél kitalálni, mennyi időre van szükségünk a felkészüléshez. Egy tételt hány nap alatt tanulunk meg? Szükség van vázlat íráshoz is időre, vagy jegyzetelés nélkül is meg tudjuk tanulni? Melyik tétel megy jobban, melyik kevésbé? Szerintem az is mindenkinél másképp működik, hogy a könnyebbel vagy nehezebbel kezd-e, tehát ezt is el kell döntenünk. A nehezebbet akarjuk frissebben a fejünkben tudni, vagy túl esünk rajta inkább hamarabb? Vizsga előtt pár nappal pedig már el kell kezdeni az összes tétel átnézését. Okos tanulással szárnyalhatunk a vizsgán, még akkor is, ha a lehető legnehezebb tételt húzzuk.

Akkor most ideje, hogy megfogadjam a saját tanácsaim. :D

Végezetül pedig minden vizsgázónak sikerekben gazdag vizsgákat kívánok!